Miért?
Azért érdemes önismeretet gyakorolni, hogy ne áldozatai, hanem aktív részesei legyünk az életünknek. És azért érdemes a szeretetet gyakorolni, mert nem irányíthatunk mindent, hiszen nem vagyunk istenek, (és a legkevésbé másokat, anélkül, hogy sértenénk az egyéniségét). Mivel a világ túl nagy és színes ahhoz, hogy minden pillanata úgy jöjjön, ahogyan akarjuk és a legjobbnak véljük, el kell fogadni, hogy mindig a körülményekhez képest a legjobbat hozzuk ki magunkból - ahogyan tettük a múltban is. Mivel tudásunk részleges, nem tudhatjuk, mit hoz a holnap. De csapást vághatunk az erdőben és megszabhatjuk az irányt, amerre mi menni akarunk.
Lehet, hogy nem jön össze minden jól. De érdemes az embert szeretned, aki vagy. Az eredmény egy dolog - a tett pedig egy másik. A tett rajtad múlik. Azért Te vagy a felelős. És azért is, hogy maga a tett örömet okoz-e Neked? Szerintem önmagad szeretete nem feltétlenül az eredményre koncentrál, hanem arra, hogy mész a cél felé, és megteszel mindent ahhoz, hogy jól érezd magad, miközben élsz.
Tudva azt, hogy ember vagy, tehát szerethető.
