Tisztelet
A Tisztelet a másik olyan elem, amit talán ugyanúgy nehezen megfoghatónak találsz. Ugyanúgy induljunk ki, mint ahogy az előző elemmel tettük. Nézzük meg, számodra mit jelent a tiszteletlenség.
Mikor tiszteletlen Veled szemben valaki? Mikor érzed azt, hogy a másik ember nem tisztel? Mit éreztél akkor? Mikor volt az, amikor másokkal szemben tiszteletlen voltál, és ez milyen érzést váltott ki benned? Ugye nem volt kellemes érzés egyik sem? A tiszteletet az embernek adjuk meg, és emberként várjuk el, hogy emberként kezeljenek és embernek tekintsenek.
Míg az alázat a bennünk lévő „teremtőnek” szól, addig a tiszteletet az embernek adjuk vagy embertől kapjuk.
A tisztelet nem más, mint az emberek érzelmeinek, gondolatainak, vágyainak, elképzeléseinek, akaratának tiszteletben tartása – elsősorban a sajátomnak. Emberek vagyunk, különálló személyiségek, egyéniségek, így természetes, hogy másra vágyunk, másfajta elképzeléseink vannak az életről, viselt dolgainkról, önmagunkról és másokról. Elfogadom ezt és tiszteletben tartom a másságunkat.
Tiszteletben tartom és tudomásul veszem, hogy mindenki egy individum. Mivel jogom van úgy gondolkozni, úgy érezni , azt tenni, amit akarok, (amíg ez a társadalom törvényeivel nem ütközik ) senkinek sincs joga ezen erőszakkal -ami lehet fizikai vagy verbális- változtatni.
Hadd ismételjem önmagam: kevés választja el egymástól az alázatot és a tiszteletet. Mégis van egy sarkalatos különbség. Az Alázat a mindenkiben lakozó Teremtőnek szól. A Tisztelet pedig az embernek, aki annyit él meg önmagából, amennyire éppen képes, hiszen senki nem lehet sem bölcsebb, sem pedig okosabb a mindenkori önmagától. Tiszteld a másikat, hogy Téged is tisztelhessenek!
